2019. február 2. napján a Mercedes-Benz Sport Akadémia (a régi városi uszoda) épületében játszotta negyedik versenyét a Kecskeméti Kosárlabda Klub (KKC) ménteleki kosárlabda csapata, vagyis a KKC Ménteleki Méhecskék. A verseny a Kosárpalánta versenysorozat második fordulója volt, melyből még egy lesz ebben a tanévben. A feladatok sorversenyekből és csapatban játszható labdajátékokból állnak, melyek mind előkészítő, rávezető gyakorlatai a kosárlabdázásnak.

 

Neccesen tudtunk most 2 csapattal kiállni, mert a héten sok kislány lebetegedett a kisebbek csapatából, de szerencsére sikerült megoldani, hogy azért a versenyzéshez még éppen szükséges 8 fő mind a két csapatunkban meglegyen. (Én ezen izgultam a legjobban, hogy nehogy egy váratlan betegség, akárcsak eggyel is tovább csökkentse a létszámot.)

 

Szemlátomást fejlődtek a lányok a legutóbbi versenyhez képest, már voltak egész jól sikerült sorversenyes feladatok, sőt a kis csapatjátékokban (amiket a magasabban lévő pályán játszottunk) is tetten érhetőek voltak a gyakorlás nyomai. Ezekben a feladatokban viszont főleg a nagyobbak csapatában egész sok bizonytalanságot éreztem, azokhoz az edzésekhez képest, amiken ugyanezeket a feladatokat gyakoroltuk.

 

Ismét erős ellenfelek voltak, a már ismert előnyeikkel, azonban mindennek ellenére szépen helytálltak a lányok, most talán könnycsepp sem hullott, pedig Szabó Jankának még az oka is meglett volna rá. Akkorát ütközött szegény, hogy azt hittem elpityeredve fog leszaladni a pályáról, de nem így történt hősiesen folytatta a küzdelmet. Ha már nála tartunk, fontos megemlítenem, hogy a kisebbek büntetődobó játékában csak neki sikerült a gyűrűbe találnia, melyhez ezúton is gratulálok neki.

 

Nagyon tetszett, hogy a lányok biztatják egymást, örülnek egymás sikerének és ez spontán jön, erre nem kellett biztatni őket. Ez óriási dolog egyébként, ugyanis innentől jó kapcsolatokról, összetartozásról, a szó legszebb  értelmében CSAPAT-ról kezdhetünk beszélni. Még ha esetleg pályán kívül össze is vitatkoznak néha, senkinek egy rossz szava sincs a másikra a pályán. Én erre rettentő büszke vagyok és ebben biztosan az is benne van, hogy szülők jó hátteret, motiváló környezetet biztosítanak a gyerekek számára.  Ez sokkal több, mint egy szakkör. Az edzésen és versenyeken kívül is nagyon sokat kell beszélgetni a gyerekekkel, hogy a “helyére kerüljenek” gondolatok.

Van még idén 4 versenyünk. Bízom benne, hogy a fejlődés folytatódik, és még jobban megkedvelik a lányok a mozgást, sportolást, kosarazást, mivel ennek az előkészítő évnek ez lenne a legfontosabb célja.

Adó 1%

 

June 2019
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30