Ábrahám Istvánné Szappanos Valériára emlékezünk.
1965-2016
Vali vagy ahogy Adamik Feri bácsi hívta, Buborék, már általános iskolás korában megismerte és megszerette ezt a csodalatos játékot.
Feri bácsinál sajátította el az alapokat és azóta, kisebb megszakításokkal - betegségéig - aktív részese volt a kosárlabda sportnak.
1986-tol a Nagykőrösi Kinizsi NB- II-es csapatnak a tagja volt, ahol dr. Tánczos Szabó László és Varga Imre keze alatt dolgozott.
Éveken keresztül állandó tagja volt a streetball csapatnak. Az aktív sport befejezése után fáradhatatlan szervezője volt a városi bajnokságban részt vevő EDU-GIRLS csapatnak.
Betegségéig rendszeresen kosarazott hobbi szinten, régi kosaras társaival. Olyan lendülettel szervezte az edzéseket, amilyen mindig is volt a pályán és azon kívül.
Két gyermekét is a kosárlabda sport felé terelte és láthattuk őket játszani. Zsófi a KKC, míg Zsolti az Univer csapatait erősítette
Körülötte szinte mindenkivel megszerettette ezt a sportágat.
Vácziné Józsa Erika tollából idézünk:
„Az együtt töltött közös időnkből néhány történet:
Balra nézett, jobbra passzolt, majd a labda az öltözőben landolt.
Legemlékezetesebb talán az első soproni edzőtábor volt. Akkor még nem ismertük egymást. Csak néztük, ki ez az „elvetemült” nőszemély, aki felszántja a betonpályát, szinte megállíthatatlanul.
Vali ilyen volt, semmit nem csinált fél gőzzel, a betegséggel szemben sem."
Sajnos az égieké lett a legújabb leigazolása 2016. Március. 15-én.